...igen szégyelhetem magam... augusztus óta úgymond "téli álmot" aludtam... igen... mondhatom, hogy sajnálom... és nem is keresek kifogásokat... egyszerűen nem volt energiám írni... meg ugye miről... A nyár eltelt... és lassan, lassan ott tartunk, hogy a tél is... Télen idekint minden más... úgymond élet van... mindenki sícuccokban rohangál, és én a kis szadista arra vár, hogy mikor nyal el abban a hatalmas cipőben... Ami engem illet, még odáig nem jutottam el, hogy én is síruhában jelenjek meg, vagy, hogy éppen sielni tanuljak meg... Nem vonz... Sőt már unalmas, hogy az utca teli van sielős német kis emberkékkel... De a hegy gyönyörű... Szebb, mint nyáron. Az idő pfff, -20 vagy attól kevesebb. Fel kell öltözni mitagadás. A napról meg annyit, hogy hiába van hideg... a szemedet vakítja...sőt ha sokáig vagy kint... a bőröd színe is barnább lesz. Munka. Igen.. Télen rengeteg munka van, a sielősök miatt... Karácsonyról meg a szilveszterről ne is beszéljünk. De amit már mindenki észrevett, olvadnak a méteres jégcsapok, és a hatalmas hókupacok is kisebbek lesznek... Aminek én nagyon örülök, hisz a tavasz a kedvenc évszakom... Már a kismadarak csiripelését is hallani... a legszebb a tavaszban. Meg ami jó, jön az április... ami ez esetben azt jelenti, hogy megyünk haza. időpontot még nem tudok pontosan. De az tuti, hogy megyünk haza... De Herceg nélkül... Herceg itt marad, legnagyobb bánatomra :( Mivel Csilla nem jöhet velünk haza, hisz fél éves szerződése van, így ráhadjuk a kis Herceget, hogy ne legyen egyedül. Aminek anyumék nem fognak örülni... De Hercegnek is jó lesz. Nem kell nyugtatózni, és sok sok időt egy kis dobozban tölteni... Ha lesz kedvem még vagy időm mostanában, gépelek még valamit....
Nem is olyan rossz ez az új beosztásom, annak ellenére, hogy nagy felelősséggel jár. Magam ura vagyok, hisz egyedül vagyok... úgy csinálom a feladatomat, ahogy nekem tetszik. Jó oda kell figyelni, de ha már belejön az ember tud az idővel játszani... és ez tetszik nekem. :D Szval kezdem megszeretni, ahhoz képezd, hogy mennyire bevoltam tojva tőlle.
Ahogy a filmekben... Egyszál törölközőben, fésűvel a kézben, táncolok és éneklek... Persze az összes villany ég és a függöny nincs elhúzva...A zene üvölt, velem együtt, mert ezt ami nekem van nem lehet hangnak nevezni... A szomszédok meg szerintem őrültnek néznek, de sebaj... lehet, hogy az vagyok... a kornyikálásomat meg már ismerik.
Tudom, hogy ezt nem meséltem el... megmondom őszintén a sztorit nem is szeretném... nem lenne tisztességes azokkal szemben akikről szó van... csak röviden...
