Megcsuklott hanggal, és fájó szívvel írom e sorokat. Tegnap nagy tragédia történt. Összeszorul a szívem, ha belegondolok. Tegnap 2010.szeptember 18-án éjszaka Egyetlen Szerelmemnek Édesanyja eltávozott mellőlünk. Gyász marad örökre nekünk ez a nap. Nagyon hiányzik, nekem. Csabiról nem is beszélve. Nagyon maga alatt van, és én is. Próbálom megnyugtatni, de nem lehet. Mellette állok mindig. Rám számíthat Örökké! Megpróbálok minden tőlem tehetőt megtenni, hogy legalább egy kicsit jobb legyen. Annyira fáj! Nem tudom, milyen egy édesanyát elveszteni, de elég fájdalmas és szörnyű lehet. Sajnálom Csabit, nagyon! Márta néni volt a legjobb édesanya a világon! Vidám, és mosolygós volt, hozzá mindig fordulhattam bármi problémám volt. Mindent meglehetett beszélni vele! Nagyon nagyon szerettem/szeretem! És borzasztóan hiányzik. Azt kérdezem mindig az égiektől, hogy miért?? Élhetett volna még! Hisz még olyan fiatal volt!
Sajnos már nem halljuk a kávéfőzője hangját, vagy a drága finom és símogató szavait! Sajnos már nem fordulhatunk hozzá tanácsért sem. De Márta néni megígérem, hogy vigyázok egyetlen szeme fényére, a fiára! Mindig rajta lesz a szemem, és ápolom bánatos szívét, ameddig csak lehet! Ezt megígérem!
Márta néni Nyugodjon Békében!
És arra kérem a jó Istenkét, hogy vigyázzon rá odafent!
Márta néni Emlékére gyújtok egy gyertyát, ami örökké égni fog!S szavaimat egy idézettel zárom le.
"Hirtelen halálod
Nagy fájdalmat okozott,
De jóságod és szereteted
Szívünkben örökké élni fog.
Szívünkbe helyedet
Nem pótolja semmi,
Míg e földön élünk
Nem fogunk feledni!"
