Igen. Csütörtök óta itthon vagyunk! Herceg nélkül sajnos. Érkezésünk meglepetés volt. Apán kívül senki nem tudta, hogy hazajövünk. Ezért nem is vertük olyan nagy dobra. Nem akartuk, nehogy ne legyen meglepetés. És, hogy mondjam, nagyon jól sikerült. Ugye csütörtök este értünk haza. Sajnos én nem tudtam haza menni, hisz a lakás üres volt, kulcsom meg nem volt. Így Krisszéknél voltam. Az ő szülei is nagyon meglepődtek... Aztán Pénteken reggel, végre én is haza tudtam menni. Anyukám felsem fogta hírtelen, hogy mit keresek az ajtő előtt... Ugye aztán jöttek a mesélni valók. De a tesóim még mindig nem tudták, hogy itthon vagyok. Megbeszéltem anyukámmal, hogy ne is szóljon nekik... Hisz akkor nem lenne meglepetés. Úgy beszéltem meg vele, hogy bezárkózom a szobámba, és amikor megjönnek a tesóék, akkor jöjjenek fel skypera, mert én nagyon fontos dolgot szeretnék közölni velük. Tesómék nem tudtak találgatni... egyfolytában kérdezgették: "mit akar az Ágota?" "megkérték a kezét?" "terhes?" ugyan mi lehet vele?!
Azután, ugye mindenki haza jött, én persze a szobámban kuksoltam a gép előtt, és vártam. Anyuék beléptek skype-ra, és elkeztünk beszélni. Én láttam őket, meg hallgattam is, hisz a másikszobából mindent hallani ugye, de ők se nem láttak se nem hallottak, hisz ha láttak volna a szobát felismerték volna, a hangom meg szintén a szobából szűrödött volna ki. Így azt írtam kamerát nem mutatok, mert a meglepetés még nincs kész. Erre hallom, hogy a húgom, kiabál, hogy "hallasz"? nem akartam már kikiabálni, hoyg persze. Aztán halkan kinyitottam az ajtómat, és szép lassan beléptem a szobába. Senki nem figyelt, hisz a tévét bámulta mindenki, hogy vajon mit szeretnék mutatni. Aztán a nővérem vett észre. de megszólalni sem tudott. Csak bámult és bámult. Mire felfogta, hogy én jöttem be az ajtón. A húgom még mindig a tévét nézte és kiabált hogy hallom-e. Mire felészlet, hogy ott állok mellette. Az ő reakciója csak annyi volt, hogy: "Te kis gané" majd a nyakamba borult mindenki! Nagyon jól sült el a meglepetés. Azután következett a szokásos beszámoló, hisz csak 5 hónapja nem láttuk egymást.
A hetem eddig jól alakul. Csak minden napra van valami. Nem tudom mikor szusszanhatok egyett. Bár nem is gond. Élvezem eddig. De gondoltam megosztom a jókedvem mindenkivel! Pusszantás kacsintás!
