Halihóóóó!!!

Írtam este egy verset, de nem adtam neki címet... Ha gondoljátok adjatok neki címet és írjátok le komiba, és amelyik nekem is nagyon tetszik, akk az lesz a címe:) :)

Íme a vers:

Lehet, hogy sokan azt hiszik,

És egy laza legyintéssel elintézik,

Hogy magyányos vagyok a világon.

Mert mindenki közeledését "elvágom"

Én ezen, csak nevetni tudok,

És inkább csak csendben maradok.

Mert nekem olyanra nincs szükségem, mint ez a mai világ,

Nekem bőven elég egy kicsi, nyogodt, saját "virág".

Hiába van a világon több ezer virág,

Nekem bőven elég egy megbízható szál.

Mert bízom benne, hogy ő nem hervad el,

És ő is bízhat bennem, hogy nem hagyom, hogy száradjon el.

Locsolom minden egyes nap.

Ő pedig nekem remek illatot ad.

S szépen kinyitja nekem 5db bimbóját,

És csodálhatom őket egy egész életen át!

S velük sosem vagyok magányos,

Mert velem vannak akkor is, amikor minden más homályos.

Ha nem is látom őket nap, mint nap.

Akkor is tudom, hogy ők nekem mindig ott vannak!

puszy