...Olyan jó érzés, hogy 4 hónap után...belátják, hogy nekem van igazam... És tudom, hogy ez olyan szemétség de élveztem egy kicsit a dolgot... Tudtam én nagyon jól, hogy majd ez lesz... hisz jó emberismerő vagyok...
Elviseltem a "köpködést" a "szennyet" és minden kígyót békát amit rám hordtak ez miatt... és most kérnek bocsánatot... Hát mit modjak... nem vagyok olyan hülye, hogy engedek is... ha igazam van harcolok az igazamért... de ebben a szituációban nem volt rá lehetőségem harcolni... elég volt ha ráhagytam és végig hallgattam a szidklódásukat belül pedig tudtam, hogy egyszer majd könyörögve fogják visszanyalni magukat! Mit ad mit nem ez ma megtörtént... Jó azért nagy nyalás nem történt... De érdekes volt... És rohadt jó érzés... olyan amikor megnyerek egy több éves háborút... Kurva jó érzés... Tudom ez szemétség de jó érzés...
Nem mondom, hogy sajnálom az illetőket, hogy így jártak ahogy én anno megmondtam...(amiért az osztást kaptam) mert megérdemelték sztem... Legalább elhiszik, hogy iagazam volt... nah de igazán mind1. De most magas fővel járok xD nah ez bunkó volt.... nem akarok bunkó lenni, és ez most olyan bunkón hangzik, hogy valaki bocsánatot kér és nem bocsájtok meg neki egyből... Nem is fogok megbocsájtani... Mert akik lehordanak minden utolsó akárkinek... és egy undorító gusztustalan jelzőkket használnak... és minden egyes napjaimat tönkre tették... ne várják már, hogy egy csettintésre bocsássak meg...
A lényeg, hogy a blog miatt volt egy "kis" <-- inkább hatalmas! veszkedés... Nem szeretném részetesen leírni mert úgy érzem nem lényeges, és én már elfelejtettem... de aki tudni akarja az olvassa el a 2010 május 26.-ai és a 27.-ei bejegysésemet és rájön... Nah mindegy... nem leszek az illetőkkel hírtelen jóban lenni... a "sebek" miatt... de ki tudja... az élet hosszú feledni meg könnyű... (már akinek)...
Pá - Pá
