Sziasztok!
Tegnap azt hittem, lesz egy átlagos napom... De a főnökömnek köszönhetően, ez nem így történt...
Tegnap szépen elterveztem, hogy délután 3-ig pihengetek, majd utánna megfürdök hajatmosok, és felkészülök a munkára, szép lassan 6-ra beérek a munkahelyemre és elvégzem tisztességes feladataimat, majd amikor a lakodalomnak vége és persze vele együtt a műszakomnak is... szépen fárafdtan haza baktatok, és belezuhanok az én kis pihe-puha ágyamba és elteszem magam másnapra...
Persze ez nem így történt... Tegnap reggel hazaértem, és belezuhantam az ágyba és elaludtam... Mivel tudtam 3-ig bőven ráérek.... Délben csörgött a telefonom... A főnököm volt... Amikor megláttam a nevét a telefonomban, hirtelen végig ment a fejemben, hogy biztosan azért, hív, hogy tudom-e, hogy 6-ra kell mennem dolgozni... Sajnos nem ezért hívott...
Nagy kómásan felvettem a telefont, és beleszóltam.
-Igen tessék?!
-Szia, Ágota N.J. vagyok!
-Szia, Mond!
-Csak azért hívlak, hogy ráérsz? Mert egyre bekelenne jönnöd, dolgozni, mert a konferenciában lesz egy 30 fős rendezvény és kellene ember...
-:O öööh rá érek... de akk most meddig leszek? Ha vége a konferenciának haza mehetek?
-Neeem! Ha végeztetek ugyan az ami eddig lett vna... a lagzi... de nyugi nem lesz hoszzú de a végét várd meg és utána haza mehetsz..
-Ok. Jólvan... Köszi, hogy szóltál.. Szia
-Szia
Ahogy letettem a telefont, dúlva-fúlva törtem ki a szobámból a konyhába panaszkodni anyának... Hogy jókor tud szólni... délbe szól, hogy menjek be 1-re... Ha egyre megyek, délbe szoktam elindulni, hogy beérjek időben... káronkodtam össze vissza... Ennyi erővel holnap is szolhatott vna, hogy ma menyjek be dolgozni...
Nah de nagy kapkodásban elndultam... Nehezen, de bértem... Persze főnök sehol... Elpanaszkodtam a többieknek... Nem is tudtak róla... Azután kiderült, hogy nem is lett vna rám szükség... Mit mondjak rá? Megszívattak rendesen... De végül is... Hosszú volt a napom... 13 óráztam... Hajnali 2-ig dolgoztam... De legalább bebizonyítottam, hogy az utolsó pillanatban is számíthattnak rám..
Majd a műszakom végén haza értem, és fáradtan belezuhantam az ágyamba...
Ma meg még nem történ semmi különös... A blogomat szeretném megváltoztatni... de sokat kell még tanulnom... a blogskins.com-ról szedtem le egy sablont de nem értek hozzááá... tanulni kell sajna.. nah de azt hiszem a mesének most vége...
Pá-Pá